A jövőben is velünk maradnak a szélsőséges időjárási körülmények, például a forró, aszályos nyarak. Erre fel kell készülniük a magyar agrárium szereplőinek is. Talán sosem volt annyira fontos az öntözésfejlesztés, mint manapság.
Változik hazánk időjárása
Drasztikusan átalakul hazánk időjárása. A világátlag körülbelül 1,07 Celsius-fok a hőmérséklet-emelkedés tekintetében, de Magyarországon ennél 0,5-1 fokkal nagyobb a növekedés. Emellett emelkedett a száraz periódusok száma is a nyári időszakokban. A hazai időjárásban a legfontosabb változás a jövőben is az lehet, hogy egyre melegebbek lesznek az évszakok, illetve gyakoribbak a nyári aszályok.
Ezért Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap az öntözésfejlesztés. Hazánkban jelenleg nem éri el az öntözött területek nagysága a 2 százalékot, vagyis legfeljebb 80-100 ezer hektár földet öntöznek. Azonban 150-180 ezer hektárnyi terület rendelkezik vízjogi engedéllyel.
Egységben az erő
Továbbá mintegy 144 öntözési közösség van az országban, melyek 50 ezer hektárnyi területet fednek le együttesen.
Úgy gondolom, hogy olyan kedvezményeket kaptak ezek a közösségek, melyekhez nem jutottak volna hozzá az egység nélkül. Ha együttműködnek, az mindenkinek jó, hiszen növelik a termésbiztonságot, a versenyképességet és magasabb támogatási intenzitással lehet forráshoz jutni stb. Aki esetleg fél ezektől a „bürokratikus akadályoktól”, azt tudom mondani, hogy nem kell megijedni, lehet haladni, illetve fontos, hogy ha kell, fogjanak össze a versenytársak egy közös cél érdekében
- nyilatkozta Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője az Agrárszektornak.
A szakember hozzátette, nagyon fontos lenne a gazdálkodók összefogása és az öntözési közösségek létrehozása. Azonban az a tapasztalat, nem jó az együttműködések megítélése itthon a korábbi, keményebb rendszerek miatt. Emellett amikor érkezik az aszály, a gazdák megrohamozzák az öntözésfejlesztési pályázatokhoz értő szakembereket, de később lemorzsolódik a 80 százalékuk. Egyébként a tenderek 2015 óta adottak ezen fejlesztésekhez.
Legalább 30 éve nem volt ilyen kevés termés a hazánkban
Az idei aszály méretét és az okozott károkat jól példázza a kukorica és a búza helyzete. A szakemberek szerint egészen biztosan nem fogja elérni hazánk kukoricatermése a 4 millió tonnát 2022-ben. Pedig az átlagos éves belföldi szükségletünk 4-4,5 millió tonna. Jobb években ennek a duplája is megterem Magyarországon a tengeriből (de átlagosan 6-8 millió tonna körül alakul a termés), ezért bőven szokott jutni exportra is. Élelmiszerhiányról szó sincs, de az idei aszály lefelezte a magyar kukoricahozamot.
Emellett a tavalyi 5,3 millió tonnával szemben idén 3,7-3,8 millió tonna búza termett idehaza. Ez elég a belföldi, nagyjából 2,5 millió tonnás igény kielégítésére, viszont a magyar exportárualap csak az 1 millió tonnát üti meg, a szokásos 2,7 millió helyett.
