Számos videó terjed az interneten arról, hogyan lehet megfelelően lemosni a termelőktől és az üzletekben vásárolt gyümölcsökről és zöldségekről a szennyeződéseket, mivel ahhoz a folyó csapvíz nem elégséges. A videós tartalmakban leginkább szódabikarbónás vizet ajánlanak a tisztításhoz. Kiderült, van-e értelme a tanácsnak.
Érdemes folyó csapvíz helyett szódabikarbónás vízzel mosni a zöldséget?
Számos influenszer állította a közelmúltban, nem elégséges folyó csapvízzel megmosni az üzletekben vagy a termelőknél vásárolt zöldségeket és gyümölcsöket, hiszen az jelentős mennyiségű szennyeződést nem távolít el azokról. Helyette inkább a szódabikarbónás vizet javasolták. Az Agrofórum járt utána, mi az igazság az ügyben.
A járványügyi hatóságra hivatkozva arról írnak, hogy a betakarítás után sok terméknek szüksége van egy védőrétegre (például viaszbevonatra) ahhoz, hogy frissen kerüljön a fogyasztók asztalára. Ezek a bevonatok ritkán nem felelnek meg az élelmiszer-biztonsági előírásoknak: ekkor jellemzően színezéket vagy gombaölő szert tartalmaznak.
Minden terméket alaposan meg kell mosni folyó víz alatt, mielőtt elkészítjük és/vagy elfogyasztjuk őket, beleértve az otthon termesztett, élelmiszerboltban vagy termelői piacon vásárolt termékeket is
- fogalmazott a hatóság.
Azonban a portál hozzáteszi, a friss kutatások szerint amíg a csapvizes mosás 26,7–62,9 százalékkal csökkentheti a növényvédőszer-maradványok mennyiségét a gyümölcsökön és zöldségeken, addig a szódabikarbónás oldatban mosás (két csésze hideg vízhez egy teáskanál szódabikarbóna szükséges – ilyen vízben kell a termékeket 12-15 percig áztatni) 66,7–98,9 százalékkal.
Viszont hangsúlyozták, a gyümölcsökön és zöldségeken maradó növényvédőszer-maradékok jellemzően nem érik el azt a szintet, ami káros lehet a fogyasztóra.
Jellemzően határértéken belül vannak a növényvédőszer-maradékok az ételekben
Egyébként az EU-ban 2021-ben összegyűjtött majdnem 88 ezer élelmiszerminta 96,1 százalékában a növényvédőszer-maradékok a megengedett szint alatt voltak az EFSA jelentése szerint. Az EU által koordinált ellenőrzési program (EU MACP) nem sokkal kevesebb, mint 14 ezer mintája pedig 97,9 százalékban felelt meg a jogszabályi határértékeknek.
Az EU MACP keretében 12 élelmiszerből véletlenszerűen gyűjtött minták laborvizsgálatokhoz, például padlizsánból, banánból és brokkoliból. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közleménye megjegyzi, a termékek azonos választékából háromévente mintavételeznek.
A programban elemzett minták
- 58,1 százaléka (8 043 minta) szermaradványoktól mentesnek tekinthető;
- 39,8 százaléka (5507) tartalmazott egy vagy több szermaradékot a megengedett, MRL szint alatti, vagy azzal egyenlő koncentrációban;
- 2,1 százaléka pedig (295) a megengedett szintet meghaladó szermaradékokat tartalmazott.
