Újabb három termálkút kapott gyógyvízi minősítést Magyarországon. Ez nem jelenti azt, hogy az érintett települések fürdői automatikusan gyógyfürdők lesznek, viszont innentől akár azzá is válhatnak.
Örülhetnek a fürdőzők: új vizeket minősítettek gyógyvíznek hazánkban
Idén három gyógyvízzel gazdagodott az ország. Az egyik minősített víz a Szatmár Kincse Gyógyvíz, amivel a Mátészalkai Városi Uszoda és Strandfürdő büszkélkedhet. Az orvosi vizsgálatok szerint ez a víz csípő- és térdízületi arthrosisban szenvedő betegeknél, valamint gerinc és ízületi degeneratív és gyulladásos megbetegedésekre is javasolt - írja a Termál Online.
Mellette Szolnokon a 2-es számú termálkút vize is gyógyvízminősítést kapott. Ez a negyedik minősített gyógyvizes kút a városban. Egyébként Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Berekfürdő és Tiszajenő településeken is találhatók gyógyvizes kutak. Berekfürdőn gyógyfürdő is üzemel, Tiszajenőn pedig palackozva forgalmazzák a vizet.
Továbbá Kiskunhalason a 4-es számú fürdő termálkútját jegyezték be a gyógyvizek lajstromába. Ezzel együtt a település már két minősített gyógyvizes kúttal rendelkezik.
A cím megszerzése miatt az érintett fürdő nem lesz automatikusan gyógyfürdő, hiszen a gyógyvíz és a gyógyfürdő minősítés két eltérő úton szerezhető meg. Ráadásul mindkét értékelést el lehet veszíteni.
Kifogásolható volt néhány szabadstrand vízminősége tavaly
Arról is beszámoltunk, hogy tavaly tíz szabadtéri fürdő nem kapta meg a jó vagy kiváló vízminősítést a hazánkban üzemelő 265 fürdőhely közül. Azok vizét tűrhető vagy kifogásolt kategóriába sorolták – tájékoztatott korábban Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezető vízhigiénés szakértője.
A tiszakécskei szabadstrand, a békési dánfoki szabadstrand, a soltvadkerti Vadkerti-tó és a gárdonyi Tini Strand kapott kifogásolt besorolást, de ezeknél a fürdőhelyeknél sem arról van szó, hogy folyamatosan rossz a vízminőség, csak gyakrabban fordulnak elő szennyezési események
- nyilatkozta Vargha Márta.
A népegészségügyi hatóság beavatkozása nyomán azonban ezeken a helyszíneken is elejét vették az egészségügyi kockázatoknak, így az üzemeltetőik kinyithatták a strandokat az előző szezonra.
Folyamatosan vizsgálják a vízminőséget
Helyszíni szemle és laboratóriumi vizsgálatok után határozzák meg a természetes fürdővizek minőségét a szakemberek. A szabadtéri fürdőkben elsősorban azt vizsgálják, vannak-e szemmel látható szennyeződések, mint például úszó olajfolt, darabos szennyezés, esetleg vízvirágzásra utaló jel. A laboratóriumban pedig olyan indikátor baktériumok mennyiségét mérik a vízmintákban a szakértők, amelyek szennyvízből származó szennyezésre utalhatnak.
Az így meghatározott eredményekből, négy év teljes adatsorából – összesen 16 minta alapján – történik a minősítés, ami alapján arra következtethetnek, hogy egy adott standon milyen valószínűséggel fordulhat elő emberi egészségre ártalmas szennyezés
– magyarázta a szakértő.
