Napokon belül lejár az úgynevezett gabonafolyosó-megállapodás. Ha nem sikerül meghosszabbítani, az ismét ellátási gondokat eredményezhet a gabona világpiacán, ami magával hozhatja az árak újbóli emelkedését. Azonban egyelőre sok a kérdőjel.
Bizonytalan a jövő a nemzetközi gabonapiacon
Jelentős változást hozhat a lokális és a globális gabonapiacon, ha nem sikerül meghosszabbítani a gabonafolyosó-megállapodást. A gabonaszektor ismét igencsak ki van téve az orosz-ukrán konfliktusnak.
Bár egy ideje már csökkenés figyelhető meg a gabonafélék árában a nemzetközi piacokon, a közeljövőben komoly változás jöhet ezekben a trendekben. Március 18-án ugyanis lezárulhat az orosz és ukrán gabona exportját lehetővé tevő megállapodás, amely Törökország, az ENSZ, Ukrajna és Oroszország között jött létre. Márpedig, ha nem lesz újabb megállapodás, és nem folytatódnak a szállítások, az a gabonafélék árainak azonnali növekedését vonhatja maga után
– idézi Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökét az Agrárszektor.
Egyelőre nem tiszta a kép
A szakember hozzátette, Magyarországon a csapadékosabb januárt egy inkább száraz február követte. Azonban a nagy hidegek elkerülték az országot, aminek később a károsítókkal kapcsolatosan lehet komoly következménye. Viszont egyelőre nem lehet semmi biztosat mondani a következő mezőgazdasági szezonról. A növények még nyugalmi állapotban vannak. Áprilisban indulhat be a vegetáció, akkor lesz egy részletes felmérés. Ekkor lehet látni, mit hozott a tél.
A tavalyi aszály rendkívül megviselte a kukoricát Magyarországon. A GOSZ elnöke szerint ez a kultúra idei vetésterületének a méretén is vissza fog tükröződni. Várhatóan kisebb területen lesz elvetve a tengeri, mint 2022-ben volt. Azonban cirok, tritikálé vagy egyéb, a szárazságot jobban tűrő növények jelenhetnek meg a helyükön. Élesebb kép május 15-e után lesz látható, amikor befejeződnek a vetések, és lezárul a területalapú támogatások igénylése.
Cirok a kukorica helyén?
Hazánk klímaváltozásának egyes növények valóban a nyertesei lehetnek. A silócirokkal együtt nagyjából 35-45 ezer hektáron foglalkoztak cirokkal a gazdák tavaly Magyarországon. A szélsőségesen aszályos és forró időjárás ezt a kultúrát sem kímélte, viszont a kukoricánál így is ellenállóbb növényről beszélhetünk.
Megfelelő körülmények között 7-8 tonna/hektár takarítható be belőle. 10 tonnás hozama is elérhető, de ehhez meg kell kapnia azt az inputanyagot, amit a kukorica. Fontos adat a számításokhoz: 2 t/ha már behozhatja a költségét. Mindemellett egyre több takarmány-felhasználó üzemben komoly növekedés látható a cirok felhasználásában.
A ciroknak magas a fehérjetartalma (ezért igényli a nitrogént), és a kukoricáéhoz hasonló a beltartalma. A feldolgozása sem jár többletköltséggel, és a vetésforgóba is jól beilleszthető. Remek a megújuló-képessége is: a növény addig nő, amíg lehetősége van. Azonban egy időben eltolódó betakarításnál - és ha az időjárás is engedi - sarjakat hozhat. Ekkor a magokból vonja el a tápanyagokat és a sarjakba csoportosítja át, viszont így romlik a termése minősége.
