Csökkenő állomány

2018 végén, 2019 elején, nem is a Covid-19 miatt, hanem jellemzően az afrikai sertéspestis miatt is, olyan nagyüzemi piacvesztések voltak a mangalica exportban, amely miatt az akkori körülbelüli 9800-as állatállomány 6500-ra esett vissza - mondta Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke a Hello Vidéknek. A kínálat csökkenése önmagában drágította a mangalica felvásárlási árát.

Átalakuló tenyésztés

Ugyanakkor 2019 végétől megállt ez a folyamat, sőt újra növekedni kezdett, így év vége felé el is érheti a 8500-at a darabszám. Lényeges változás ugyanakkor, hogy az újraépülő állományok már jellemzően a nagyobb termelőknél vannak, mert a kisebbek felhagytak a tenyésztéssel. "Egyre több a 200-500 kocás mangalicatelep, ezek pedig már nagyüzemeknek számítanak. Részben e miatt is nőttek az exportárak és a mangalica-termékek árai is, körülbelül 30-40 százalékkal" - mondta a szakember.

Kevés a mangalica

A statisztikai adatok szerint egy magyar nagyjából 30 kg sertést és hozzávetőleg ugyanennyi baromfihúst fogyaszt el évente. A húsok népszerűségi versenyében a marhahús a sereghajtó, ebből évente mindössze 3,5 kg-ot eszünk, a sertés és a baromfi viszont fej-fej mellett versenyez. Ehhez képest a hazai mangalicafogyasztás elenyésző tételt jelent. A tenyésztés szempontjából is jelentős eltérések vannak a sertés- és a mangalicatenyésztés között. Az állatokat szalmás almon kell tartani, kifutós körülmények között, a hízóknak külső karámot kell biztosítani, ami nehezebbé teszi a tartást.