Fordul a kocka az Alföldi Tejnél

​Jó ötlet​

Az Alföldi Tej Beszerzési és Értékesítési Szövetkezetet 2003-ban alapította 23 hajdú-bihari tejtermelő, mégpedig az általuk megtermelt tej közös értékesítésére. „Nagyon elegünk lett abból, hogy a multinacionális – holland és olasz cégek kezében lévő – hazai tejüzemek akár egyik napról a másikra 40 százalékkal levitték a nyers tej felvásárlási árát, és mi nem tehettünk semmit ez ellen” – mesélte az egyik törzsalapító, Forgács Barna. Aki egyébként az 1300 tejelő tehenet tartó debreceni Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. Mindjárt hozzátette, hogy az induláskor dehogy gondoltak ők saját tejfeldolgozóra, aztán mégis lett saját tejüzemük – kettő is.

Mi sem bizonyítja jobban a termelői összefogás létjogosultságát, mint hogy az évek során a termelői csoport 23 fős taglétszáma 102-re bővült, jelenleg az üzletrész-koncentráció révén 56 tulajdonosuk van. Az Alföldi Tej azt követően alakult át szövetkezetből kft.-vé, hogy 2005-ben megvásárolta a csődbe ment olasz Parmalat székesfehérvári tejüzemét.

„A saját feldolgozó léte megkívánta, hogy tovább növeljük a beszállítók körét, ami egyben a tulajdonosi kör bővülését is jelentette” – mondta Forgács Barna. Bő évtized elteltével a fülükbe jutott, hogy a holland FrieslandCampina cég kivonul Magyarországról, ezért a debreceni tejüzemét eladja, vagy vevő híján bezárja.

„Ekkor személyesen kértem Debrecen polgármestere, Papp László támogatását ahhoz, hogy együtt mentsük meg a cívis város e tradicionális iparágát, és a javaslatunk nyitott fülekre talált. Az Alföldi Tej Kft. 2015–16-ban megvásárolta a debreceni tejüzemet, és így általunk már második alkalommal került külföldi kézből magyar tulajdonba tejfeldolgozó” – fogalmazott a házigazdánk.

Milliárdos fejlesztések

A székesfehérvári üzem megvásárlása óta mintegy hétmilliárd forintot fordítottak modernizálásra a magyar tulajdonosok, beleértve a kapacitásbővítést és az innovációt. Debrecenben pedig legutóbb egy 15 milliárdos beruházást adtak át. Ez utóbbi egy sajt- és porítóüzemet foglal magába.

A teljes magyar sajtimport hetedrészét képes kiváltani az évi nyolcezer tonna kapacitású sajtgyár, a porítóban pedig évente mintegy 6500 tonnányi porterméket készítenek édes savóból. Az automatizált gyártósoron nyolc főnyi személyzet 250 ezer liter tej feldolgozásával naponta 25 tonna sajtot képes előállítani. Ennek gyártása során édes savó keletkezik, amit a tíz emelet magas porítóban dolgoznak fel. A korszerű technológiának köszönhetően a nyers tej minden egyes alkotóeleme a legemészthetőbb formában jut el a fogyasztókhoz, a portermékek pedig 24 hónapig eltarthatóak.

Ezzel az Alföldi Tej a világ high-tech élelmiszeriparának készít minőségi alapanyagot. Az már csak hab a tortán, hogy az új debreceni üzem működése közben nem keletkezik hulladék, mert a sajtgyártás melléktermékeit teljes egészében feldolgozzák. Az önerőből, állami támogatásból és banki hitelből finanszírozott beruházással 181 új munkahelyet sikerült teremteni.

Veszteség után nyereség

Az interneten fellelhető nyilvános mérlegadatokból kitűnik, hogy veszteséggel zárta a 2023-as évet a magyar tejtermelői tulajdonú feldolgozó, az Alföldi Tej Kft. A cég adózott eredménye mínusz 3,2 milliárd forint volt tavaly. Az okok után kutatva érdemes leszögezni, hogy az egyébként is rendkívül energiaigényes tejágazatot az energiaárak növekedése mellett a csomagolás és a fuvarozás emelkedő költségei is sújtották – továbbá a nyers tej növekvő ára és az emelkedő bérköltségek.

Mindent összevetve az ágazat költségei egy év alatt megduplázódtak, és amikor ezt a piaci szereplők kénytelenek voltak beépíteni a termékek árába, az drámai mértékű fogyasztáscsökkenéssel járt. Beszédes adat és egyben a helyzet komolyságára utal, hogy még most is hozzávetőleg 40-50 százalékkal magasabbak az árak, mint a koronavírus-járvány előtt.

Az elemzői véleményekkel alapvetően Forgács Barna is egyetért, megjegyezve, hogy még a fentieknél is több negatív tünet együttes hatása vezetett a tavalyi veszteséghez. Ám ez már a múlt, idén ismét nyereséggel kalkulálnak a tulajdonosok. „A tavalyi év az egész élelmiszeripart sújtotta. Elég csak az »elszállt« energiaárakra gondolni, ráadásul az Alföldi Tej esetében nem is a legszerencsésebb kondíciók mellett kötöttük meg az egy évre szóló energia-szerződést. A lottóhúzás után persze én is ki tudnám tölteni a telitalálatos lottószelvényt.

Nagyjából itt is erről van szó, hiszen az energiaárak változását többnyire nem racionális alapon határozzák meg, ezért nehéz hozzá alkalmazkodni. Ráadásul sok ajánlattevő van és az ember nehezen igazodik el a részletekben. A lényeg, hogy ez az egyetlen tétel milliárdos nagyságrendben befolyásolja a cég költségeit és ezáltal a várható eredményét is. A fuvarköltségek drasztikus emelkedését sem kell magyarázni egy olyan nagy szállítási igényű terméknél, mint a tej.

Aztán ott van a csomagolóanyagok ára és az ahhoz kapcsolódó egyéb költségek, például a gyártói felelősségi díj. A késztermék piacra juttatása szintén drágult, nagy energiaigénnyel (hűtőkamionok) és autópályadíjjal jár. Mindezek a negatív tényezők összeadódtak és így fordulhatott elő, hogy több tejfeldolgozó eredményessége is romlott az előző évhez képest” – összegezte a szektor helyzetét a szakember.

Gyűjtögető életmód

Forgács Barna beszélt arról is, hogy az Alföldi Tej korábban szintén többnyire prémiumkategóriás termékeket állított elő, ezért például a pandémia idején fellépő fogyasztáscsökkenés náluk később éreztette a hatását. Ám 2023-ban már az ő termékeikből is kevesebb fogyott. Ez egyébként nemcsak a tejipar, hanem az egész nemzetgazdaság számára komoly probléma.

„Az ágazat elmúlt évi romló jövedelmezősége a 2022-es »évszázad aszályával« is összefüggésbe hozható, hiszen nem az volt a kérdés, hogy lesz-e minőségi takarmány a marhának hanem, hogy lesz-e egyáltalán. Az állattartók gyűjtögető életmódra kényszerültek, összeszedték a határból a zöld vagy alig elszáradt növényeket, hogy valahogy kiteleltessék a teheneket. És akkor még mindig fennállt a veszélye annak, hogy az állatok biológiai ritmusa felborul és a tejhozamuk jelentősen csökken. Mindezek áthúzódó hatása 2023-ban is érezhető volt” – tekintett vissza a közelmúlt történéseire a szakember. Szerinte a válságkezelésnek pozitív hozadéka is akadt az Alföldi Tej esetében.

Elmondása szerint példaértékű volt az az összefogás a cég tulajdonosai részéről, amely abban nyilvánult meg, hogy vállalták: később jutnak hozzá a saját pénzükhöz annak érdekében, hogy a többi külsős beszállítót időben ki tudja fizetni a cég. „Ennek meg is lett az eredménye, hiszen napjainkra minden kétséget kizáróan a kilábalás szakaszába érkezett az Alföldi Tej Kft. Mostanra javuló kondíciók mellett jutunk energiához, a létszámot racionalizáltuk. Egyes beruházásokat átütemeztünk, az üzemeinkben egymást érik az új, innovatív termékek, a termelőkből álló nagyszámú tulajdonosi kör pedig összetartóbb, mint húsz éve bármikor” – emelte ki Forgács Barna.