Csökken a kézimunka-igényes növényekkel foglalkozó gazdák száma a Nyírségben. Ennek egyik oka az lehet, hogy nehéz munka. A másik pedig, hogy a zöldségpiacon igen erős a külföldi áruk nyomása, ami rontja a hazai termelők helyzetét – panaszolta a nyírségi gazda.
Sokan hagynak fel a kézimunka-igényes zöldségek termesztésével a Nyírségben
Egyre kevesebben foglalkoznak szabadföldi zöldségtermesztéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Például Fábiánházán és a térségében is korábban sokkal többen és nagyobb területen termeltek zöldségeket. Kerecsen Ferenc gazdálkodó a Kossuth Rádiónak mondta el, mivel magyarázható a jelenség.
Az a korosztály, amelyik reggel nekiállt például paradicsomot szedni és dolgozott estig, már kihalt. Ám a zöldségtermesztés a mezőgazdaság nehézipara, és minőségi áruhoz bizony a gépeket ki kell zárni a betakarításból. Itt egyelőre az automatizálás nem megoldott. (…) A mostani generáció inkább az ipar felé orientálódik
- idézi a gazdát az Agroinform.
Megjegyezte, a helyi zöldségpiacon jelentős a külföldről érkező kínálat okozta nyomás is, ami szintén rontja a helyi termelők helyzetét. Emellett manapság a vásárók egyre inkább a kész vagy félkész ételek felé fordulnak.
Az egykori nagy kiterjedésű káposzta- és cukorrépaföldek már a múlté. Az elmúlt 10 év távlatában még voltak káposztatermelők, de többségük mára eltűnt. A szabadföldi zöldségtermesztést (például babot, paprikát, a káposztát kevésbé) az önkormányzat viszi tovább 4,5 hektáron, a termést a konyha használja fel
- tette hozzé Gyarmati Endre, Fábiánháza polgármestere.
Viszont népszerűek lettek a közösségi kertek Magyarországon
Azonban úgy tűnik, a hobbikertészet él és virul az országban. Ugyan Európában a közösségi kertészkedésnek több mint fél évszázados múltja van, Magyarországon csak az előző évtized legelején kezdte hódítóútját a hobby. Jellemzően az a célja, hogy a nagyvárosokban a kerttel nem rendelkezők is tudjanak növényeket termeszteni, valamint közösségi élményt nyújtson az embereknek. Hazánkban ehhez elsősorban közterületekből hasítanak ki és kerítenek el darabokat, általában civil kezdeményezésre.
Az ágyásokra pályázni lehet, és mivel ma már igen trendi dolognak számít hazánkban, sok helyen várólisták vannak rájuk. Amikor valaki belép a klubba, el kell fogadni a házirendet, ami például olyan evidens dolgokat tartalmaz, mint például, hogy lehet-e kutyát bevinni a kertbe, lehet-e dohányozni, vagy vannak-e közös ágyások. Akár azt is kiköthetik, hogy túl nagy fát ne ültessen senki, mert leárnyékolja a másik veteményesét. Ez egy békés, értékteremtő időtöltés. Tavasszal általában az ágyástulajdonosok kapnak egy kezdő vetőmagcsomagot, és sok helyen nagyobb szerszámok is rendelkezésre állnak a termesztéshez. (…) A közösségi kert nagyon sok ember tud új foglalkozást adni, itt mindenki újra hasznosnak érezheti magát. Ez kvázi egy játék a szó legszebb értelmében
- idéztük Megyeri Szabolcs kertészmérnököt a napokban.
A Current Developments in Nutrition tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a közösségi zöldségeskertek javítják a kertészkedésben résztvevő lakosok étrendjét, azaz a szezonális zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásait is. Emellett pszichológiai eredményei is vannak az ilyen projekteknek. A kertészkedők jóval magasabb elégedettségről, büszkeségről számolnak be. A közösségi kertekben való zöldség- és gyümölcstermesztés javította az önbizalmukat, valamint az ízlésüket is befolyásolta.
