Hobbikertészek honosították meg a felsorolásunkban szereplő első két, különleges zöldségnövényt Magyarországon. A rendkívül értékes növények termesztése jobban is elterjedhet a jövőben hazánkban, hiszen kedveznek nekik a klímaváltozás miatt az országra egyre inkább jellemző éghajlati viszonyok. A fesorolásunk harmadik zöldsége pedig korábban takarmánynövény volt idehaza.
Az articsóka őse, a kárdi
Külsőleg leginkább egy bogáncshoz hasonlít a kárdi (Cynara cardunculus), hiszen a fészkesvirágúak közé tartozik, azonban az articsóka őse. Nagyon szereti a fényt és a tápanyagban gazdag, jó vízelvezető talajt, de nem bírja a fagyot. A túl sok és a túl kevés vizet sem kedveli. A zöldségnövény másfél méter magasra is megnő, virágai kékek, levelei akár fél méteresek is lehetnek. Dísznövénynek is tartható, magról szaporítható növény, magjait a második évben érleli be.
Talán a legnagyobb különlegessége, hogy ehetők a levélnyelei, azonban több részét is fogyasztani lehet. Viszont a húsos levélbordázatát a fogyasztáshoz etiolálni, azaz halványítani kell. Az Agrárszektor megjegyzi, szárított levele borban pár hétig áztatva étvágygerjesztő, vizelethajtó és tüdőbántalmak elleni is hatásos szer. Kivonatai védelmet nyújtanak a májnak és emésztésserkentő hatásúak. Gazdag ásványi sókban (elsősorban mészben és foszforban), valamint B1- és B2-vitaminokban.
A bazella, a „futó spenót”
A bazella (Basella rubra, B. alba) Afrikában és Délkelet-Ázsiában őshonos. A nyáron a kertben gyorsan nő, de a balkonon cserépben, esetleg a télen szobanövényként is tartható. A klímaváltozás egyik nyertese lehet Magyarországon, hiszen egyre jobban kedvez neki a változó hazai éghajlat. A meleget és a napfényes helyeket preferálja, a félárnyékot sem tűri. Malabári spenótnak, vagy futó spenótnak is hívják a fagyérzékeny növényt, hiszen akár 2-3 méteresre is megnőnek a lila szárai, melyeken szív alakúak a levelei.
A zöldségnövénynek elsősorban a leveleit fogyasztják. Salátákhoz, főzelékekbe és krémlevesekhez is alkalmas.
Korábban takarmány volt, manapság közkedvelt csemege
A kárdi és a bazella mellett még egy igen különleges növényre fel szeretnénk híni a figyelmet. A nevével ellentétben a káposztafélék családjába tartozik a tarlórépa, avagy a kerekrépa. Az előbbi elnevezése onnan származik, hogy korábban az aratás után jellemzően a gabonatarlóba vetették el. Az állatok eledelének szánták. Csupán a világháborúk idején, az ínséges időkben kezdték fogyasztani az emberek.
Azóta igen népszerűvé vált, és hazai éttermek kínálatában is előfordul. Egészséges és ízletes, valamint könnyen emészthető. Elsősorban savanyúságként fogyasztják. A legelterjedtebb fajtájának a répateste lila-fehér színű, gömbölyű, de van hengeres változata is, ami azért közkedvelt, mert könnyebb reszelni.
A növény májustól augusztusig bármikor vethető. A betakarítása késő ősszel történik, jellemzően a fagyok előtt. Aszályos, forró időszakban kétes a kelése, valamint igen gyakran megtámadják a leveleit a földibolhák. Emellett veszélyt jelentenek rá a kukacok és a meztelen csigák is.
